A Kölnische Zeitung szerint Magyarország belpolitikája döntő szakaszába érkezett. Bizonyos, hogy a felsőház nagy többsége nem fogja megszavazni a zsidótörvény-javaslatot, valamint a földbirtokreform-javaslatot sem. A zsidótörvény-javaslaton tett módosítások nem elégítik ki a felsőház nagy többségének kívánságait. Az ellenzék egyébként a zsidótörvény mögött a képviselőház feloszlatására irányuló törekvést lát. Az új választásoktól, amelyek már titkosan fognak lefolyni, az ellenzék főleg azért tart, mert véleménye szerint a nyilaskeresztesek előretörését fogja eredményezni. Imrédy miniszterelnöknek már hónapok előtt az volt a szándéka, hogy feloszlatja a képviselőházat és új választásokat rendel el. Ez a törekvése még a múlt év novemberében a kormánypárt kettészakadására és kormányválságra vezetett.

A legutóbbi két időszaki választás eredménye, amely a kormány nagy győzelmét jelentette az ellenzéki nyilaskeresztes, illetve kisgazdajelölt felett, még jobban megerősítette az Imrédy-kormánynak azt az elhatározását, hogy feloszlatja a képviselőházat és új választásokat irat ki. Az Imrédy-kormány mindenekelőtt igyekszik tető alá hozni a zsidótörvényt és azután erőteljes választási harcban letörni a nyilaskereszteseket. Valószínű azonban, hogy az ellenzék vezetői, elsősorban Károlyi és Bethlen gróf minden befolyását latba veti a kormányzónál, hogy megakadályozza a parlament feloszlatását.

A Börsen-Zeitung részletesen ismerteti a zsidótörvény-javaslat módosításait. Ezekből a módosításokból az látszik, hogy Imrédy miniszterelnök engedett azokkal a hatalmas befolyásokkal szemben, amelyek a zsidótörvény módosítására irányultak. A miniszterelnök inkább módosításokat vett be a javaslatba, csakhogy elhárítsa a kormányválságot és tovább folytathassa reformprogramjának keresztülvitelét.

Irányadó politikai körökben biztosra veszik, hogy a parlamentet a zsidótörvény megszavazása után – ami előreláthatólag két-három hét múlva következik be – feloszlatják és új választásokat írnak ki a titkos szavazás alapján. A legutóbbi időközi választások alapján kormánykörökben nagy bizalommal néznek az új választások elé.

A Deutsche Allgemeine Zeitung hosszasan beszámol a pénteki együttes bizottsági ülésről. Kiemeli, hogy a bizottság 15 szociáldemokrata, demokrata és liberális tagja, köztük Bethlen István, a javaslat ellen szavazott, míg Eckhardt Tibor és a mérsékelt ellenzék néhány tagja tartózkodott a szavazástól.

Berlin, 1939. február 4. A Deutsche Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik az antikomintern-egyezménnyel. Hosszasan ismerteti az egyezmény történelmi kifejlődését. Magyarországgal kapcsolatban hangoztatja, hogy a Habsburg-monarchia összeomlása után a kommunizmus Magyarországon akarta működését kifejteni, de a magyar nemzet Horthy Miklós vezérlete alatt visszaverte a kommunista pestist, gyökereit azonban mégsem sikerült kiirtani.

A világ zsidósága ismételten megkísérelte megvetni lábát Magyarországon. Csupán az 1938-as év új európai áramlata fordult a kommunista zsidóság ellen és Magyarország a komintern-egyezményhez való csatlakozásával ez a kommunizmus ellen való küzdelem Magyarországon is mind erősebbé vált.

Cseh-Szlovákiának a népi elv alapján történt rendezésével a kisantant elveszítette eddigi vezető közép-európai szerepét. Lengyelország, Jugoszlávia és Románia szintén a Berlin–Róma-tengelyhez közeledik. Franciaország kénytelen belátni, hogy csillaga Közép-Európában leáldozóban van.

Párizs, 1939. február 5, 24:00. Valamennyi párisi lap budapesti táviratban kommentár nélkül jelenti, hogy Magyarországon a zsidóellenes merénylet következtében korlátolt rögtönítélő bíráskodást léptettek életbe.

Ugyancsak budapesti jelentésben beszámolnak a lapok a Magyarság és a 8 órai Újság betiltásáról.

A Le Temps jelenti, hogy a moszkvai magyar követség tagjai utasítást kaptak, hogy tüstént térjenek vissza Magyarországra.